Gonosz lesz…bevallottan,sajna az őszinte letét nem enyhít, a súlyosság egyértelmű, egyöntetű és egy mindenképpen, mindenképpen egy… kis jelzőrakéta, bár nem osztályrészem az oktatás, mindazonáltal, megérett a hangulatom egy kis céllövöldés pocskondiázásra… Szóval és gépelt tettekkel: Néhány kedves emberkének, nem il’ concreto inkább úgy in medias res illetve globális kinyilatkoztatásként üzenem…apró kis tomporuk tojáshéjjal telített felét fordítsák cseppet a világ felé, és fejezzék abba a nyavalygást… Unalmas, undorkeltő mivel epeszagú… majd ha olyan réteken kell lovakkal harcolni a zabért, ahol nincs fű…nos akkor esetleg görbülhet a száj lefelé, de az nem elfogadott, hogy egy kis kézmozgatástól, egyetemi teszem-hozomtól azaz csipp-csupp faszomságoktól ömöljön az önsajnálat vízesése mint a hiccencség’. Kelljetek háromnegyed négykor, melózzatok fél 3ig majd caplassatok haza, felásni a kertet, a hét végén pedig zsebeljetek be 15 ezer ft-t ( itt persze nem magamról beszélek, ha nem lenne egyértelmű) fizetésként… kurvásul elkényeztetett egy generáció vagyunk, felfordultam egy kicsikét gyomorilag magunktól…persze beleértve magamat is… Nem ítélkezem csak kiadom magamból, mert idegesít… aki meg azzal mer védekezni, hogy de egyetem...az máglyán égjen kínkeservek között úgy, hogy közben a Szomszédok karácsonyi epizódjának morál-etikai montázsát vetítik in sztereó. Elkeseredtem ismét, de egy kedves kollegára emlékezve, inkább felcsapom a szalmakalapot és basszantok az egészre... meg hát mit is érdekel engem, vagy miért is érdekelne mindez akárkit is... ebben a cudar önző világban…
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.