Jó a püre

Hunter S. Tomson mondta egyszer rég, s bár tudom, idézni haj’ pontosan szépen illik, mégis csak hellyel közzel leszek pontos ( szakadjon rám kénes förgeteg) „ …a tudatmódosításban az a gyönyörűséges, hogy alkotásaid tudatod nélkül válnak tudatossá…”  ebből kiindulva s mintegy harmonikus útilapuként felhasználva a múltidézésről szólnék pár keresetlent,hogy amazt szürke keretté formáljam majd belé önthessem a jelen keserédes masszáját ( és nem a szegény hókon csapott Brazilra gondolok imitten’). AZ elidegenedés lett a nyári tevékenykedéseim (rabiga) eredménye, újra viszolygok kicsinyt a népességtől…nem új keletű, régi história, mondhatni velem született puttony, cipelhetem a humanoidutálatot, s életem nagy sárgaköves kanosszajárása közben, több-kevesebb kerül belőle a felszínre „éppenséges” hangulatomtól függően,  nem tudom mi alakítja vagy mitől erősödik illetve csökken, néha csak úgy jön, néha eltűnik…de megemlítés szintjén talán ennyi épp elég pszichózisom értékeléséből… a meg és felidézés célja mindössze a múlt őszinte kifejezésének megerősítése volt… megutáltam a múlt régen kackiásra festett freskóit, manapság szürke barlangrajzok lettek…nem mulattat de nem is untat, inkább dühít és frusztrálttá tesz. Nem hasonlítok úgy a régi önmagamra mint azt gondoltam s mások sejtették… nem tudom, hogy viccesebb, őszintébb, bölcsebb, erősebb…etc. lettem e, de mindenképpen más…hogy ez miért fontos vagy egyáltalában az e…nem tudom…a blogra vetés célja terápiás…ki kell adni, hogy ne nyomasszon ott belül, kint meg légiessé, érdektelené, illetve olyan semmilyené válva fityeg, és így már nem is frusztrál annyira…   

Visszatérve a jelen pódiumára, minden a lehető legcsodálatosabb! Egészséges gondolatok közt bikaviadal közeledik, a boldogság felhőn csücsülő angyalkája pedig égszínkék szemeivel beragyogja a felhős napokat is…csak szállna már errefelé az a felhő vagy ülnék én sárkányrepülőre…mendegy…

Más...közélet talán...

Politika helyett legyen a köz célja a pornó vezérelvé válása…ez az új ideám…pénzorientált zsigeriség végtére is mindkét vonal, de a pankrációnál főként a mentálisnál mindig is szórakoztatóbb volt egy fedetlen punci (vagy szexuális hovatartozástól függően akármi ami enged a nemiségre asszociálni) …liberalizmus al’ sán-téé… Szóval a ponty-effektusból kiindulva, a „baszás-ikonok” irányítanák csepp kis úniókat,s  ha ennek ellenére esetleg tűntetések lennének, csak kiküldenék a Wild-szekciót akik némi orális-inzultációval  orvosolnák a polgári frusztrációt… békesség honolna mindenütt hamar… s szivárványszín országunkban szó szerint baszhatnánk végre a politikára… Utópia meglehet…de teccetős!

Erről jutott eszembe, hogy múlt éjjel egy álomfutás közben egy olyan űrhajón esküdtem meg szerelmemmel, melyet úgy hajtottak a súlytalanságban előre, mint régi viking hajókat, a lapátokat, furcsa piskótába öltöztetett sajtószóvivők hajtották, miközben különböző politikai indulók ritmusára tangózott Sólyom László egy nagy zsák földel (mellesleg úgy vélem, hogy kedvenc elnökünk, politikai impotenciája, az irodájának elhagyásából fakadó frusztrációból ered, mivel ott egy hatalmas kandalló előtt sütöget napi 10 kilogramm szalonnát, s ha e mesteri alkotásban megszakítják őt, elveszti az őszinte kapcsolatát kicsiny univerzumunkkal- persze ez csak feltételezés, merő találgatás)

Végezetül elénekelnék egy általam hangszerelt és megfogalmazott dalocskát, de mivel nem találtam megfelelő lyukvastagsággal rendelkező fuvolát, így letettem a búcsúzás eme nemes formájáról, így szerényen csak annyit mondok, auf weed- air-zéén!  

Ui: a cikk nyomokban tartalmazhat mogyorót, rákollót és néhány furcsa kifejezést valamint foltokban megbarnult részeket…