The bevezet és…

Végy pár napot, keverd össze egy eszményi Níderlandes tájjal, sörrel meg borral ( ne kevéssel),  pöckölj bele egy csipetnyi bölcsészkedős közönséget meg rengeteg alternatív muzsikust s ímhol vagyon a Fishing on Orfű. Persze most némi gúnyt fedeznek fel a kedves olvasóka soraim közé rejtve, pedig dehogyis (ugyan-ugyan). Remek fesztivált kanyarintott a kicsit megpocakosodott (szegényem egy kinőtt lenadrágban szaladgált) Lovaglós Bandi és (nem kevésbé) tisztelt csapata. A helyszín és a lehetőségek, valamint a fesztivált (és a népeket) kordában tartó emberkék megérdemelnek egy főhajtást munkájukért. A kissé túlzott táskakutatást leszámítva, a belépésnél, mikor már hatodik alsónadrágomat átszagolva is keresgélt a kopaszodó mester lyukasra kapart táskám alján némi madárlátta szesz után vágyódva, gondoltam elsütöm ama poént, hogy: „Bocsásson meg mester hasban lehet bevinni mert ha nem idepössentek’ a flaszterre!”

Kemping, szúnyog, swimming…

Megvallom megrögzött hegyimádóként mélységes elragadtatásban volt részem az Orfűi tájat látva, s ha csak egy délutánra is, de mindenkinek (nagyon) ajánlom a megtekintését… A kemping jólszituált parcellákra volt bontva, jutott hely kis emos-on át a nagy böszme’ filozófiaszakosnak is ( neked, nekem,  mindenkinek) az illatos tölgyek óvó

takarásába. Bogarak szinte alig…bár hallottam panaszt némi kullancsveszélyre de hát „ittenkém” aki fél az ilyesmitől aludjon a betonon. A fellelhető eleség…mint ahogy a fesztiválokon illik ( „szárnyát vagy combját”) mondjuk úgy elment... ( a mellékhelységig) bár néha körvonalazódott oly elgondolás, hogy valszeg’ azért olyan sós vagy keserű az étek, hogy utána az italsátorban duzzasztott szesszel öblögesse az izzad ízlelőbimbókat fájlaló vendég.

Programok is meg the stars…

Napközben…

A délelőttök kissé hosszúra nyúltak, ennek oka, hogy a luxus nylon sátrakban már reggel 8-kor nem volt maradása élő embernek az áporodott hő okán (persze a másnapos hortyogók mindig kivételek)…szóval némi csocsó..pihegés a fák alatt s gyermeki vidámsággal átitatott lubickolás a hegyi tavakban…

In the night…

Lehetett válogatni mi szem szájnak ingere…a Sörsátor színpadán amatőrök libegtek, inkább kevesebb mint több sikerrel míg az Osztrák Hubi sátorban stand up klasszikusok mulattatták a humorra kevésbé reflektáló bölcs(ész)eket. A Pesti est színpadán sok neves előadó adott lehetőséget a szárnyalásra bár a Pál utcai fiúk esetében (a frontember elmondása szerint egy hordó pálinka okán) az együttes gyorsabban és messzebbre szállt mint a nép. A Quimby az Mr2 Petőfi rádió színpadán a szokásos színvonalat hozta, ám az külön kiemelést kíván, hogy a "koncert közben megyent’ le a napocska" eseményt  beépítette a showjába, s mikor teljes sötétség borult a tájra gőzerővel tombolt a Fekete lamúr’… Hs7 ugyancsak remek kis koncertet kerekített, volt nagy rezgése az magyar talajnak az magyar ifjak lába alatt (mint két papírsárkány). Volt még underground kip-kop (sorry hip-hop) is az ínyencek kedvéért bár itt felsajlott némi szervezési hiba, minél fogva a fellépők mindösszesen (fejenként) 3 számot tudtak csak előadni mindenki nagyon nagy sajnálatára (Nks & Akkezdet Phiai rulez, remek kis szócséplés volt). A végére pedig némi meglepetésként  A Kispál és a Borz  remek koncertet produkált( igen, igen én is mondtam, hogy ez miképp lehet), sőt Lovasi úr (jobbára) nem tévesztett szövegeket, úgy látszik gyakorolt otthon a fürdőkádban.

 Össze-vissza sítés:

Összességében remek  kis „alternatív” fesztivál volt, meg kell valljam keserrel a számban(és némi „lejártszavatoságú” porkávéval borogatva a szemeim) hagytam el a területet.  Jóságos és tartalmas volt na, az Absinthe meg hideg,  a sör pedig arányaiban véve olcsóbb  mint az ásványvíz (280ft)