Hosszas éhínség után a múlt hétvégén végre csillapíthatták az igaz mozgóképet szerető emberek, állatok, félig leopárd félig nyúl lényeg, trollok és mások Dunán innen és az univezumon túl (pénztelenségüknek köszönhetően elfojtott) mozi rajongásukat. A mozi ünnepnek becézett eseményen olcsón falatozhatott minden filmkedvelő az elmúl hetekben bemutatott produkciók svédasztaláról, a kérdés csak az, hogy hányan kaptak gyomor vagy tudatrontást a végelláthatatlan fikciók láttán. Személy szerint három siker produkcióra jutott időm…Első körben némi fülsiketítő sikoltozással tarkított rettegésre vágyódtam kedvesemmel.A „Hívatlanok” című horror debütálása némiképp az a gondolatot formálta meg a fejemben, hogy tán’ a rendező is jobban jár volna ha nem hívják fel a stúdiótól s ezután nem kellett volna megrendeznie e szörnyűséges révületet…mely rémületet kevésbé okozott. Haragudtam akkor a közönségre, hogy mikor félni kellett volna inkább nevetett de lassan ráébredtem, hogy e movie esetében a nevetés a guillotine s hulljon a film feje egy kosár mélyére. Következő nap egy viharosabb háborús nevetgélés volt betervezve, vágytunk is rá hisz a nap is kisütött. Ben „Trópusi vihara” megkell valljam kellemes csalódás volt. Bár néha fájt picit az alpári éra jobbára lehetett azonosulni Idióta Jackkel és a többi -egész ügyesen kifaragott- karakterrel. Utolsó nap mikor már erőteljes frusztráltságot okozott a pattogtatott kukorica szaga ismét a könnyedebb műfaj felé hajókázva szemünk elé vettük a Kegyenc fegyenc (rémület) című különlegességet (csak úgy okulás végett meg mert össze bújós hangulat uralkodott és ahhoz passzol a mosoly). Szégyen de nem tudok a mérleg egyik oldalára sem dőlni…nézni meg s ítélkezni…én sokkos állapotban jöttem kifelé a teremből s próbáltam a város nyugtató fényeivel azonosulni…mert nem volt jó nagyon nem…de akkor miért nem utálkozom…fene se érti…minden esetre jövőre újra megpróbálkozunk…a konklúzió pedig…járni moziba mert a sok filmes szakember különben éhen hal, vagy mehet Indiába Badatúr ríliti showkat csinálni…ettől pedig kíméljük meg őket, mert az nagyon tud ám fájni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.