Lassanként vissza zuhanok a kátrányba és minden konkréttá válik… a fátyol pedig ami eddig menedékül szolgált szolid egyszerűséggel faképnél hagyott. Vannak olyan pillanatok amikor az ember túlzásba esik és valamit nagyon szeretne tudni vagy épp a fejében lévő dolgoktól akar szabadulni mindenáron. Meglehet , hogy a nemalvás teszi vagy csak az, hogy magamban úgy hiszem mindenkinek koloncává váltam…olyan szerencsétlen ez az egész, most is csak magammal festegetek és az önzőség karikái ostorozzák a bennem lévő bizarr kételkedést…váltok, visszateszem az önsajnálat övegét és inkább törődöm a nagyvilággal…vágyódom a feloldozás után csak nem tudom még mivel érem el…azt hiszem a március a kutatással fog eltelni! Addig is pihentetem a felírásokat…egy hónapig nincs lelkizés…Éljen!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.